LEÁNYFALU NEVES SZEMÉLYEI ----------- ELŐDEINK.
Az adatokat szolgáltatta:
Adorján András önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke
Kiegészítették: Bedő Szilvia, Hetényi Zsuzsa, Kolos Virág, Sárosi Gyula, Tóth Béla
|
Alszeghy Kálmán (1852-1927) |
operarendező, 1892-től az Operaház főrendezője. Közel 100 operát állított színpadra. Koronás arany érdemkeresztet (1896), az elsők közt vehette át az Operaház örökös tagja címet (1909). (Alszeghy Kálmán tér 2.) |
|
Balló Ede (1859-1936) |
festőművész, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, több hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Állami Nagy Aranyérem (1931). |
|
Benedek István (1915-1996) |
író, kultúrtörténész, orvos. Széchenyi-díj (1992); Szent-Györgyi Albert-díj (1992); Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994). |
|
Beney Zsuzsa (1930-2006 Leányfalu) |
író, költő, tüdőgyógyász |
|
Bibó István (1911-1979) |
jogtudós, filozófus, szociológus, politikus, közíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. A 20. századi magyar politikai gondolkodás legjelentősebb képviselője. Az 1956-os forradalom idején a Nagy Imre-kormány államminisztere, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, 1963-ban szabadul. Ezt követően élete végéig belső emigrációban él Leányfalun. |
|
Bódás János (1905-1987) |
református lelkész, a protestáns költészet legjelentősebb képviselője. 1975-1987 között élt a református szeretetotthonban. |
|
Both Béla (1910-2002) |
színész, rendező, Nemzeti Színház egykori igazgatója. Móricz Lili első férje. |
|
Csathó Kálmán (1881-1964) |
író, rendező, az MTA tagja, a Nemzeti Színház főrendezője. |
|
Csengery Antal (1822-1880) |
reformpolitikus, publicista, közgazdász és történetíró, az MTA tagja, a Pesti Hírlap szerkesztője (1845-49 között). |
| D. Szabó József | D. Szabó József színész, a Vidám Operett Színpad igazgatója. 1948-ban költözött Leányfalura. |
| Deák Ébner Lajos | Mozaikkészítő művész, a templom bejárata feletti mozaik készítője. |
|
Déry Tibor (1894-1977) |
író. Baumgarten-díj (1947), Kossuth-díj (1948). Tiszteletére létrehozták a Déry Tibor-díjat, amit először 1984-ben adtak át. 1948 után költözött Leányfalura (Móricz Zs. u. 48.) |
| Dieballa György | színházi rendező, író. |
|
Endrődi Béla dr. (1886-1956) |
író, újságíró, a Nemzeti Újság munkatársa, szerkesztője. |
| Erkel Ferenc (1810-1893) | zeneszerző, karmester, zenei vezető, zongoraművész, pedagógus. A Nemzeti Színház főzeneigazgatója, az Operaház első főzeneigazgatója, Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára, és a magyar operajátszás alapjainak megteremtője. |
|
Fábián Zoltán (1926-1983) |
író, újságíró, József Attila-díj (1952), SZOT-díj (1974). 1970-től a Magyar Írószövetség titkára, 1969-től az Olvasó népért mozgalom titkára. A. F. Bian álnéven írt tudományos fantasztikus regényeket.1953-ban költözött Leányfalura.(Kálvária u. 6-8.) |
|
Feleki Miklós (1818-1902) |
színész, a budapesti Állami Magyar Színház érdemes művésze, az 1871-ben összeült első magyar színészkongresszus-a késöbbi Magyar Színészek Egyesülete-elnöke. |
|
Ferenczy Béni (1890-1967) |
szobrász. Szentendrén élt, de sok időt töltött a Gergely (lásd ott) családnál, az Erdész utcában |
|
Feszti Masa (1895-1979) |
festő. Édesapja, Feszty Árpád (1856-1914) édesanyja, Jókai Róza (1861-1936) festőművész, Jókai Mór fogadott leánya. A XX. századi magyar vallásos festészet egyik legnagyobb alakja. (Az ő képe látható a templomban.) |
|
Feszty Árpád (1856-1914) |
festő. Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) című körképének köszönhette, amelyet többek közreműködésével festett meg. Falfestményei közül legismertebb az Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe. |
| Gergely Rezső | híres könyvkiadó, nyomdász család - Grill könyvkiadó: még ma is könyvesbolt van a helyén a PM közelében (Erdész utca eleje) |
|
Fügedi Erik (1916-1992) |
levéltáros, könyvtáros, történész, a történelemtudomány doktora |
|
Győrffy György (1917-2000) |
történész, az MTA tagja |
|
Győrffy István dr. (1912 -1999) |
szemészprofesszor, többféle kontaktlencse feltalálója |
| György László | színész, Móricz Lili 2.férje |
|
Győri Ilona (1929-2001) |
Jászai Mari-díjas színművész |
|
Gyulai Pál (1826-1909) |
irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja, a Kisfaludy Társ elnöke, többek között a Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár szerkesztője, a Budapesti Egyetem tanára, főrendiházi tag. Legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta a népi-nemzeti irány elismeréséért. Sajtó alá rendezte, többnyire bevezetéssel, jegyzetekkel Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Kemény Zsigmond, Arany László és mások műveit, valamint a Magyar Népköltési Gyűjteményt.-1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. 1860-as években Leányfalu első lakói között van. Házát, a Szendrey-Gyulai villát Ybl Miklós tervezte. (Gyulai P. u. 11.) (Mátyás király u. 36.) |
| Halász Gitta (1896-) | énekesnő. Az Operaház örökös tagja. |
|
Harangozó Gyula (1908-1974) |
táncos, koreográfus, balettmester és balettigazgató. Az Operaház magántáncosa, az Operaház balettegyetemének igazgatója. Kossuth-díj (1956), kiváló művész (1952). |
| Háy Gyula (1900-1975) | drámaíró, műfordító, a Színház-és Filmművészeti Főiskolán a dramaturg-tanszakot vezette. Az Írószövetség vezetőségének tagja. Kossuth-díj (1951). 1950-es évek közepétől Déry Tibor volt házában él (Móricz Zsigmond út 48.) |
|
Heinrich Gusztáv (1845-1922) |
irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja, főtitkára, a Kisfaludy Társaság tagja. Számos folyóirat és könyvsorozat (Régi Magyar Könyvtár, Olcsó Könyvtár) szerkesztésében vett részt. |
|
Helvey Laura (1852-1931) |
színésznő,a Nemzeti Színház örökös tagja.(Szent Imre herceg útja 19.) |
|
Hetényi Géza (1894-1957) |
kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1955) belgyógyász professzor, akadémikus, a Szegedi Klinika belgyógyászati Klinikájának vezetője, többek között a Szolnoki Kórház névadója. Felesége, Wabrosch Margit révén lett "leányfalusi", aki gyerekkora óta itt töltötte a nyarakat, majd a háború idejét is, Márai Sándorral. Házuk a Szent Imre herceg u. 7. alatt látható. |
|
Hetényi István (1926-2008) |
közgazdász professzor, pénzügyminiszter (1980-1986). Hetényi Géza kisebb fia, születése óta Leányfalun töltötte a nyarakat, élete végéig az 1967-ben eladott nagy ház telkéből megmaradt kis telken felépített faház kedvenc helye volt neki és családjának, a Gyöngyvirág u. 6-ban. |
|
Hettyey Aranka (1876-1953) |
színésznő. 1924-től 1941-ig a Színművészeti Akadémia drámai tanszékének tanára, a Nemzeti Színház örökös tagja. (Hunyadi János u. 6/b.) |
| Horváth Tivadar (1920-2003 Leányfalu) | színész, rendező (Boldogtanyai út) |
|
Kádár János (1912 -1989) |
kommunista politikus. 1956 és 1988 között az MSZMP első titkára, később főtitkára. Mivel sokszor járt Leányfalun, a Sorg-villában volt kormányüdülőt a korszak végén a leányfalusiak a csak Kádár-villának hívták. |
| Karinthy Ferenc (1921-1992) | író, újságíró, 1949-50-ben a Nemzeti Színház, majd 1952-53-ban a Madách Színház dramaturgja. Kossuth-díj (1955) és József Attila-díj (1949, 1954, 1974). 1963-ban épült háza a Duna parton. Ettől kezdve minden nyarát itt töltötte. (Móricz Zsigmond út 76.) |
|
Katona Puszta Sándor (1911-1983) |
római katolikus pap, költő. Verseit és prózáját 1932-től az Élet, a Vigilia, az Új Idők, a Kelet Népe és más fővárosi, valamint erdélyi és felvidéki lapok közölték. 1942-ben költészetét Móricz Zsigmond üdvözölte a Kelet Népében. 1937-től haláláig Leányfalu plébánosa. |
| Kolba Gyula | író, Képes Krónika főszerkesztője |
|
Kovácsy Mária (1827-1918 Leányfalu) | színésznő, a Nemzeti Színház tagja. Tóth József színész felesége. (Móricz Zsigmond u. 173/a) |
|
Kőrösmezey Gusztáv (1846-1940) |
színész, a Nemzeti Színház tagja. |
|
Latinovits Zoltán (1931-1976) |
a színészkirály (Gyulai Pál utca 4. volt Latinovits-ház) |
| Lázár Pál (1912-1970) | festő, a Dél-dunántúli képzőművészek Tolna megyei csoportjának vezetője. |
|
Lingel János (1880-1951) |
neves bútorgyáros |
| Márai Sándor (1900-1989) | író, költő, újságíró, az MTA tagja. A II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. 1990-ben Kossuth-díjat kapott. 1944-45-ben a német megszállás idején lakott Leányfalun. (Erdész u.2.) |
| Marschalkó Rózsi (1887-1967) | énekesnő. Az Operaház tagja. Férje Székelyhidy Ferenc az Operaház énekese volt. (Mórizc Zsigmond u. 76.) |
| Marschalkó Teofil | Marschalkó Teofil költő, író sportújságíró, a Magyar Turf főszerkesztője és kiadója. (Mórizc Zsigmond u. 76.) |
| Medek Anna (1885-1960) | énekesnő, az Operaház magánénekesnője, örökös tagja. A budapesti Ének-és Zenekar Egyesület szólóénekesnője. |
| Mihályfi Károly (1857-1936) | színész. Nemzeti Színház örökös tagja. Rákosi Szidi színésziskolájában tanított. |
| Mohar József | Hírlapíró |
|
Móricz Györgyi Gyöngyvér (1911-1979) |
emlékiratíró, Móricz Zsigmond leánya. (A Móricz ház-ról) |
|
Móricz Lili (1915-1999) |
színésznő, írónő. Móricz Zsigmond leánya. |
|
Móricz Miklós (1886-1966) |
író, újságíró, statisztikus, nyomdász, Móricz Zsigmond öccse. (A mai Múzeum, egykori Sicc-villa épülete) |
|
Móricz Virág (1909-1995) |
író, újságíró, a 60-as években a szentendrei járás országgyűlési képviselője, Móricz Zsigmond lánya, Móricz halála után az atyai szellemi hagyaték gondozója, az Apám regénye című munkája a Móricz-filológia egyik alapműve. Leánya, Kolos Virág ma is Leányfalun, a Móricz kertben épített házban él. A helytörténeti múzeum tárlatvezetője. |
|
Móricz Zsigmond (1879-1942 Leányfalu) |
író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. 1911-ben vett telket Leányfalun, először csak nyaranta, majd 1936-tól véglegesen ide költözött. (Móricz köz-Móricz ház) |
| Munkácsy Flóra (1836-1906) | színésznő. A Nemzeti Színház tagja. Feleky Miklós felesége. |
| Nagy Adorján (1888-1956) | színész, rendező. A Nemzeti Színház tagja, főrendezője, a Színművészeti Akadémia tanára, érdemes művész (1956). |
| Örkény István (1912-1979) | író, drámaíró és novellista Déry Tibor vendégeként tartózkodott Leányfalun. |
| Pándy Lajos (1895-1957) | festőművész. A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja.1951-ben néprajzi gyűjteményéből és saját műveiből kiállítást rendezett leányfalusi házában. (Mátyás király u. 36/b.) |
| Radnai Miklós (1892-1935) | zeneszerző, színházigazgató. Az Operaház igazgatója, Zeneakadémia zeneelmélet-tanára.1933-ban megalakította az Operabarátok Egyesületét, kezdeményezésére jött létre az Operaház Emlékgyűjteménye, az Operaház fennállásának 50. évfordulójára-1934-nagyszabású ünnepségsorozatot szervezett. |
| Radnóti Miklós özvegye | Fanni, Hegyalja u.13. |
| Ravasz László (1882-1975) | Dunamelléki református püspök, az MTA tagja, lapszerkesztő, megjelent számos tanulmánya, irodalmi cikke, igehirdetése. Újjászervezte a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot (1924), 1953-ban lelkészként is nyugdíjba vonult, és Leányfalura költözött. |
| Regőczy Exner Győző (1864-) | költő. |
| Rózsahegyi Kálmán (1873-1961) | színész, színészpedagógus, filmszínész, kabarészínész. A Nemzeti Színház örökös tagja (1923), kiváló művész (1960). Írt könyvet is: Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek, (1942). Az 1900-as évek elején építi vadászházát Leányfalun, az ő invitálására költözött Leányfalura Móricz Zsigmond. (Rózsahegyi K. u. 5.) |
| Sennyei Vera (1915-1962) | színész, sanzonénekes. Érdemes művész (1961) (A katolikus kápolna templomajtója feletti mozaik adományozója.) |
|
Siklóssy Pál (1889-?) |
rendező. Több színházban, köztük a Nemzeti Színházban is rendezett, és filmrendezéssel is foglalkozott. Németországban német nyelvű regényei és novelláskötetei jelentek meg. |
|
Simonyi Mária (1888?1959) |
színésznő. 1926-ban Móricz Zsigmond felesége lett. |
| Somlay Artúr (1883-1951) | színész, színészpedagógus. Több filmben is szerepelt, a rádióban és pódiumon is fellépett. A Nemzeti Színház tagja, a Színművészeti Akadémia tanára. Regény-és drámaírással is próbálkozott. Kossuth-díj (1948, 1951), kiváló művész (1950), a Nemzeti Színház örökös tagja (1948). |
| Somogyi Erzsi (1906-1973) | színésznő. A Nemzeti Színház tagja. Több filmben is szerepelt. Kossuth-díj (1953, 1959), érdemes művész(1955) és kiváló művész (1962). |
| Sőtér István (1913-1988) | író, irodalomtörténész, az MTA tagja, Kossuth-díj (1954), József Attila-díj (1985). |
|
Szakasits Árpád (1888-1965) |
újságíró, politikus, köztársasági elnök, majd a a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának első elnöke (Tildy után a Sorg-villában) |
| Szakonyi Károly (1931-) | író, drámaíró. SZOT-díj (1963), József Attila-díj (1970), Gábor Andor-díj (1974), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991), Literatúra-díj (1995), Szép Ernő-jutalom (1995, Kossuth-díj (1997), Magyar Művészetért Díj (2003) |
| Szeberényi Lehel (1921-1998 Leányfalu) | író, műfordító, újságíró. 1962-től haláláig Leányfalun élt. Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata 1954; József Attila-díj (1951, 1953, 1983) ; Szocialista Kultúráért; A Munka Érdemrend arany fokozata (1981); A Magyar Köztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1991). (Déry Tibor és Háy János háza) |
| Székely Bertalan (1835-1910) | festőművész, a XIX. század magyar festészetének kiemelkedő európai rangú alakja, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet képviselője. |
| Székelyhidy Ferenc (1885-1954) | énekes. Az Operaház énekmestere, örökös tagja. A Zeneakadémia tanára. |
| Szendrey Ignác (1800-1895) | Festeticsek tiszttartója, Gyulai Pál és Petőfi Sándor apósa. A villáját Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban építtette Leányfalun. |
|
Szentágothai János (1912-1994) |
Kossuth-díjas anatómus, neurobiológus, az MTA elnöke, országgyűlési képviselő |
| Szentiványi Kálmán (1921-1997) | író, SZOT-díj (1963) |
| Szentiványi Rózsa | Szentiványi Rózsa író |
| SzentMihályiné Szabó Mária (1888-1982 Leányfalu) | író, újságíró, tagja volt az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaságnak, a Szigligeti Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Ráskai Lea Irodalmi Társaságnak és a Pen Clubnak. |
| Szepes Mária (1908-) | írónő, a II. világháború alatt élt Leányfalun. |
| Szepesi Imre | szobrász | Szitányi Ödön | miniszteri tanácsos |
| Szvatkó Pál | újságíró 1945-ig él itt |
|
Tichy Lajos (1935-1999) |
labdarúró, edző, az Aranycsapat csatára |
|
Tildy Zoltán (1889-1961) |
politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök (a Sorg-villában lakott) |
| Torma Zsigmond | színész, 1930-as évek |
|
Törs Tibor (1890-1963) |
újságíró, politikus, az Esti Újság főszerkesztője, 1936-tól a Nemzeti Egység Párt országgyűlési képviselője | Tóth Imre (1857-1928 Leányfalu) | színész, rendező, színházigazgató. A Nemzeti Színház főrendezője, örökös tagja. A Színész Akadémia igazgatója. (Móricz Zsigmond u. 173/a) |
| Tóth József (1823-1870) | színész, rendező. A Nemzeti Színház tagja. A Színész Akadémia tanára, ahol színészmesterséget tanított. feleségével, Kovácsy Máriával együtt. (Móricz Zsigmond u. 173/a) |
| Tóth László | író, újságíró, a Nemzeti Újság főszerkesztője |
| Vályi Nagy Géza | költő |
|
Vámossy Zoltán (1868-1953 Leányfalu) |
gyógyszerkutató, akadémikus (Szent Imre herceg u. - Vámosi köz) |
|
Vízváry Mariska (1877-1954) |
színésznő. A Nemzeti Színház örökös tagja. Több filmben is szerepelt. |
| Gyulai Pál feljegyzett vendégei voltak | |
|
Bárd Miklós (1857-1937) |
költő |
|
Brassai Sámuel (1797-1897) |
nyelvész, filozófus, természettudós, az MTA tagja |
|
Császár Elemér (1874-1940) |
irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja |
|
Görgey Artúr (1894-1969) |
1848-49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére. |
|
Hatvany Lajos (1880-1961) |
író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja. Kossuth-díj (1959). Még Móricz Zsigmond vendégeként is töltött időt Leányfalun. |
|
Herman Ottó (1835-1914) |
természettudós, néprajzkutató, régész, politikus |
|
Kozma Andor (1861-1933) |
költő, műfordító, a Hét belső munkatársa, Gyulai Pál költőtársa |
| Gyakori vagy hosszabb időre Móricz Zsigmond vendégei voltak | |
|
Arvi Järventaus (1882-1939) |
a finnek egyik legnagyobb költője |
|
Babits Mihály (1883-1941) |
költő, író, irodalomtörténész, műfordító |
|
Bartók Béla (1881-1945) |
zeneszerző |
|
Bohuniczky Szefi (1894-1969) |
író, Baumgarten-díjas |
|
Bölöni György (1882-1959) |
író, újságíró, művészettörténész |
|
Gellért Andor (1907-1990) |
hírlapíró |
|
József Attila |
költő |
|
Karinthy Frigyes (1887-1938) |
író, költő, műfordító |
| Kodolányi János (1899-1969) |
író, újságíró |
|
Koós Károly (1883-1977) |
építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. Az ő tervei alapján építtette át házát Móricz Zsigmond. |
|
Németh László (1901-1975) |
Kossuth-díjas író, drámaíró, a XX. századi próza egyik nagy hatású képviselője |
|
Nyírő József (1889-1953) |
katolikus pap, erdélyi magyar író, újságíró. |
|
Szabó Lőrinc (1900-1957) |
költő, műfordító, hírlapíró. Kossuth-díj (1957) Baumgarten-díj (1932, 1937, 1943) |
|
Veres Péter (1897-1970) |
író, politikus, publicista, Kossuth-díj (1950, 1952) |
| Kortársaink | Vissza a kezdőképhez |
KEDVES LÁTOGATÓNK!
Kérjük önöket, hogy
amennyiben a fent olvashatókhoz kiegészítést tud javasolni, hibát talál benne,
az információkat legyen szíves küldje el a lap szerkesztőjéhez.
De szívesen vesszük mindenki minden véleményét a lappal kapcsolatban, és igyekszünk azt a lap megjelenésében megvalósítani.