LEÁNYFALU NEVES SZEMÉLYEI ----------- ELŐDEINK.
Az adatokat szolgáltatta:
Adorján András önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke
Kiegészítették: Bedő Szilvia, Hetényi Zsuzsa, Kolos Virág, Sárosi Gyula, Tóth Béla

Alszeghy Kálmán
(1852-1927)
operarendező, 1892-től az Operaház főrendezője. Közel 100 operát állított színpadra. Koronás arany érdemkeresztet (1896), az elsők közt vehette át az Operaház örökös tagja címet (1909). (Alszeghy Kálmán tér 2.)
Balló Ede
(1859-1936)
festőművész, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, több hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Állami Nagy Aranyérem (1931).
Benedek István
(1915-1996)
író, kultúrtörténész, orvos. Széchenyi-díj (1992); Szent-Györgyi Albert-díj (1992); Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994).
Beney Zsuzsa
(1930-2006 Leányfalu)
író, költő, tüdőgyógyász
Bibó István
(1911-1979)
jogtudós, filozófus, szociológus, politikus, közíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. A 20. századi magyar politikai gondolkodás legjelentősebb képviselője. Az 1956-os forradalom idején a Nagy Imre-kormány államminisztere, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, 1963-ban szabadul. Ezt követően élete végéig belső emigrációban él Leányfalun.
Bódás János
(1905-1987)
református lelkész, a protestáns költészet legjelentősebb képviselője. 1975-1987 között élt a református szeretetotthonban.
Both Béla
(1910-2002)
színész, rendező, Nemzeti Színház egykori igazgatója. Móricz Lili első férje.
Csathó Kálmán
(1881-1964)
író, rendező, az MTA tagja, a Nemzeti Színház főrendezője.
Csengery Antal
(1822-1880)
reformpolitikus, publicista, közgazdász és történetíró, az MTA tagja, a Pesti Hírlap szerkesztője (1845-49 között).
D. Szabó József D. Szabó József színész, a Vidám Operett Színpad igazgatója. 1948-ban költözött Leányfalura.
Deák Ébner Lajos Mozaikkészítő művész, a templom bejárata feletti mozaik készítője.
Déry Tibor
(1894-1977)
író. Baumgarten-díj (1947), Kossuth-díj (1948). Tiszteletére létrehozták a Déry Tibor-díjat, amit először 1984-ben adtak át. 1948 után költözött Leányfalura (Móricz Zs. u. 48.)
Dieballa György színházi rendező, író.
Endrődi Béla dr.
(1886-1956)
író, újságíró, a Nemzeti Újság munkatársa, szerkesztője.
Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző, karmester, zenei vezető, zongoraművész, pedagógus. A Nemzeti Színház főzeneigazgatója, az Operaház első főzeneigazgatója, Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára, és a magyar operajátszás alapjainak megteremtője.
Fábián Zoltán
(1926-1983)
író, újságíró, József Attila-díj (1952), SZOT-díj (1974). 1970-től a Magyar Írószövetség titkára, 1969-től az Olvasó népért mozgalom titkára. A. F. Bian álnéven írt tudományos fantasztikus regényeket.1953-ban költözött Leányfalura.(Kálvária u. 6-8.)
Feleki Miklós
(1818-1902)
színész, a budapesti Állami Magyar Színház érdemes művésze, az 1871-ben összeült első magyar színészkongresszus-a késöbbi Magyar Színészek Egyesülete-elnöke.
Ferenczy Béni
(1890-1967)
szobrász. Szentendrén élt, de sok időt töltött a Gergely (lásd ott) családnál, az Erdész utcában

Feszti Masa
(1895-1979)
festő. Édesapja, Feszty Árpád (1856-1914) édesanyja, Jókai Róza (1861-1936) festőművész, Jókai Mór fogadott leánya. A XX. századi magyar vallásos festészet egyik legnagyobb alakja. (Az ő képe látható a templomban.)

Feszty Árpád
(1856-1914)
festő. Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) című körképének köszönhette, amelyet többek közreműködésével festett meg. Falfestményei közül legismertebb az Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe.
Gergely Rezső híres könyvkiadó, nyomdász család - Grill könyvkiadó: még ma is könyvesbolt van a helyén a PM közelében (Erdész utca eleje)
Fügedi Erik
(1916-1992)
levéltáros, könyvtáros, történész, a történelemtudomány doktora
Győrffy György
(1917-2000)
történész, az MTA tagja
Győrffy István dr.
(1912 -1999)
szemészprofesszor, többféle kontaktlencse feltalálója
György László színész, Móricz Lili 2.férje
Győri Ilona
(1929-2001)
Jászai Mari-díjas színművész
Gyulai Pál
(1826-1909)
irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja, a Kisfaludy Társ elnöke, többek között a Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár szerkesztője, a Budapesti Egyetem tanára, főrendiházi tag. Legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta a népi-nemzeti irány elismeréséért. Sajtó alá rendezte, többnyire bevezetéssel, jegyzetekkel Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Kemény Zsigmond, Arany László és mások műveit, valamint a Magyar Népköltési Gyűjteményt.-1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. 1860-as években Leányfalu első lakói között van. Házát, a Szendrey-Gyulai villát Ybl Miklós tervezte. (Gyulai P. u. 11.) (Mátyás király u. 36.)
Halász Gitta (1896-) énekesnő. Az Operaház örökös tagja.
Harangozó Gyula
(1908-1974)
táncos, koreográfus, balettmester és balettigazgató. Az Operaház magántáncosa, az Operaház balettegyetemének igazgatója. Kossuth-díj (1956), kiváló művész (1952).

Háy Gyula (1900-1975) drámaíró, műfordító, a Színház-és Filmművészeti Főiskolán a dramaturg-tanszakot vezette. Az Írószövetség vezetőségének tagja. Kossuth-díj (1951). 1950-es évek közepétől Déry Tibor volt házában él (Móricz Zsigmond út 48.)
Heinrich Gusztáv
(1845-1922)
irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja, főtitkára, a Kisfaludy Társaság tagja. Számos folyóirat és könyvsorozat (Régi Magyar Könyvtár, Olcsó Könyvtár) szerkesztésében vett részt.
Helvey Laura
(1852-1931)
színésznő,a Nemzeti Színház örökös tagja.(Szent Imre herceg útja 19.)
Hetényi Géza
(1894-1957)
kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1955) belgyógyász professzor, akadémikus, a Szegedi Klinika belgyógyászati Klinikájának vezetője, többek között a Szolnoki Kórház névadója. Felesége, Wabrosch Margit révén lett "leányfalusi", aki gyerekkora óta itt töltötte a nyarakat, majd a háború idejét is, Márai Sándorral. Házuk a Szent Imre herceg u. 7. alatt látható.
Hetényi István
(1926-2008)
közgazdász professzor, pénzügyminiszter (1980-1986). Hetényi Géza kisebb fia, születése óta Leányfalun töltötte a nyarakat, élete végéig az 1967-ben eladott nagy ház telkéből megmaradt kis telken felépített faház kedvenc helye volt neki és családjának, a Gyöngyvirág u. 6-ban.
Hettyey Aranka
(1876-1953)
színésznő. 1924-től 1941-ig a Színművészeti Akadémia drámai tanszékének tanára, a Nemzeti Színház örökös tagja. (Hunyadi János u. 6/b.)
Horváth Tivadar (1920-2003 Leányfalu) színész, rendező (Boldogtanyai út)
Kádár János
(1912 -1989)
kommunista politikus. 1956 és 1988 között az MSZMP első titkára, később főtitkára. Mivel sokszor járt Leányfalun, a Sorg-villában volt kormányüdülőt a korszak végén a leányfalusiak a csak Kádár-villának hívták.
Karinthy Ferenc (1921-1992) író, újságíró, 1949-50-ben a Nemzeti Színház, majd 1952-53-ban a Madách Színház dramaturgja. Kossuth-díj (1955) és József Attila-díj (1949, 1954, 1974). 1963-ban épült háza a Duna parton. Ettől kezdve minden nyarát itt töltötte. (Móricz Zsigmond út 76.)
Katona Puszta Sándor
(1911-1983)
római katolikus pap, költő. Verseit és prózáját 1932-től az Élet, a Vigilia, az Új Idők, a Kelet Népe és más fővárosi, valamint erdélyi és felvidéki lapok közölték. 1942-ben költészetét Móricz Zsigmond üdvözölte a Kelet Népében. 1937-től haláláig Leányfalu plébánosa.
Kolba Gyula író, Képes Krónika főszerkesztője
Kovácsy Mária
(1827-1918 Leányfalu)
színésznő, a Nemzeti Színház tagja. Tóth József színész felesége. (Móricz Zsigmond u. 173/a)
Kőrösmezey Gusztáv
(1846-1940)
színész, a Nemzeti Színház tagja.
Latinovits Zoltán
(1931-1976)
a színészkirály (Gyulai Pál utca 4. volt Latinovits-ház)
Lázár Pál (1912-1970) festő, a Dél-dunántúli képzőművészek Tolna megyei csoportjának vezetője.
Lingel János
(1880-1951)
neves bútorgyáros
Márai Sándor (1900-1989) író, költő, újságíró, az MTA tagja. A II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. 1990-ben Kossuth-díjat kapott. 1944-45-ben a német megszállás idején lakott Leányfalun. (Erdész u.2.)
Marschalkó Rózsi (1887-1967) énekesnő. Az Operaház tagja. Férje Székelyhidy Ferenc az Operaház énekese volt. (Mórizc Zsigmond u. 76.)
Marschalkó Teofil Marschalkó Teofil költő, író sportújságíró, a Magyar Turf főszerkesztője és kiadója. (Mórizc Zsigmond u. 76.)
Marton Frigyes (1928-2002) rendező, színházigazgató. Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. A Rádió Kabarészínháza alapító tagja. Jóvoltából az 1970-es években élő rádiókabaréfelvétel volt az akkori Művelődési házban.
Medek Anna (1885-1960) énekesnő, az Operaház magánénekesnője, örökös tagja. A budapesti Ének-és Zenekar Egyesület szólóénekesnője.
Mihályfi Károly (1857-1936) színész. Nemzeti Színház örökös tagja. Rákosi Szidi színésziskolájában tanított.
Mohar József hírlapíró
Móricz Györgyi Gyöngyvér
(1911-1979)
emlékiratíró, Móricz Zsigmond leánya. (A Móricz ház-ról)
Móricz Lili
(1915-1999)
színésznő, írónő. Móricz Zsigmond leánya.
Móricz Miklós
(1886-1966)
író, újságíró, statisztikus, nyomdász, Móricz Zsigmond öccse. (A mai Múzeum, egykori Sicc-villa épülete)
Móricz Virág
(1909-1995)
író, újságíró, a 60-as években a szentendrei járás országgyűlési képviselője, Móricz Zsigmond lánya, Móricz halála után az atyai szellemi hagyaték gondozója, az Apám regénye című munkája a Móricz-filológia egyik alapműve.
Leánya, Kolos Virág ma is Leányfalun, a Móricz kertben épített házban él. A helytörténeti múzeum tárlatvezetője.
Móricz Zsigmond
(1879-1942 Leányfalu)
író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. 1911-ben vett telket Leányfalun, először csak nyaranta, majd 1936-tól véglegesen ide költözött. (Móricz köz-Móricz ház)
Munkácsy Flóra (1836-1906) színésznő. A Nemzeti Színház tagja. Feleky Miklós felesége.
Nagy Adorján (1888-1956) színész, rendező. A Nemzeti Színház tagja, főrendezője, a Színművészeti Akadémia tanára, érdemes művész (1956).
Örkény István (1912-1979) író, drámaíró és novellista Déry Tibor vendégeként tartózkodott Leányfalun.
Pándy Lajos (1895-1957) festőművész. A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja.1951-ben néprajzi gyűjteményéből és saját műveiből kiállítást rendezett leányfalusi házában. (Mátyás király u. 36/b.)
Radnai Miklós (1892-1935) zeneszerző, színházigazgató. Az Operaház igazgatója, Zeneakadémia zeneelmélet-tanára.1933-ban megalakította az Operabarátok Egyesületét, kezdeményezésére jött létre az Operaház Emlékgyűjteménye, az Operaház fennállásának 50. évfordulójára-1934-nagyszabású ünnepségsorozatot szervezett.
Radnóti Miklós özvegye Fanni, Hegyalja u.13.
Ravasz László (1882-1975) Dunamelléki református püspök, az MTA tagja, lapszerkesztő, megjelent számos tanulmánya, irodalmi cikke, igehirdetése. Újjászervezte a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot (1924), 1953-ban lelkészként is nyugdíjba vonult, és Leányfalura költözött.
Regőczy Exner Győző (1864-) költő.
Rózsahegyi Kálmán (1873-1961) színész, színészpedagógus, filmszínész, kabarészínész. A Nemzeti Színház örökös tagja (1923), kiváló művész (1960). Írt könyvet is: Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek, (1942). Az 1900-as évek elején építi vadászházát Leányfalun, az ő invitálására költözött Leányfalura Móricz Zsigmond. (Rózsahegyi K. u. 5.)
Sennyei Vera (1915-1962) színész, sanzonénekes. Érdemes művész (1961) (A katolikus kápolna templomajtója feletti mozaik adományozója.)
Siklóssy Pál
(1889-?)
rendező. Több színházban, köztük a Nemzeti Színházban is rendezett, és filmrendezéssel is foglalkozott. Németországban német nyelvű regényei és novelláskötetei jelentek meg.
Simonyi Mária
(1888?1959)
színésznő. 1926-ban Móricz Zsigmond felesége lett.
Somlay Artúr (1883-1951) színész, színészpedagógus. Több filmben is szerepelt, a rádióban és pódiumon is fellépett. A Nemzeti Színház tagja, a Színművészeti Akadémia tanára. Regény-és drámaírással is próbálkozott. Kossuth-díj (1948, 1951), kiváló művész (1950), a Nemzeti Színház örökös tagja (1948).
Somogyi Erzsi (1906-1973) színésznő. A Nemzeti Színház tagja. Több filmben is szerepelt. Kossuth-díj (1953, 1959), érdemes művész(1955) és kiváló művész (1962).
Sőtér István (1913-1988) író, irodalomtörténész, az MTA tagja, Kossuth-díj (1954), József Attila-díj (1985).
Szakasits Árpád
(1888-1965)
újságíró, politikus, köztársasági elnök, majd a a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának első elnöke (Tildy után a Sorg-villában)
Szakonyi Károly (1931-) író, drámaíró. SZOT-díj (1963), József Attila-díj (1970), Gábor Andor-díj (1974), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991), Literatúra-díj (1995), Szép Ernő-jutalom (1995, Kossuth-díj (1997), Magyar Művészetért Díj (2003)
Szeberényi Lehel (1921-1998 Leányfalu) író, műfordító, újságíró. 1962-től haláláig Leányfalun élt. Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata 1954; József Attila-díj (1951, 1953, 1983) ; Szocialista Kultúráért; A Munka Érdemrend arany fokozata (1981); A Magyar Köztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1991). (Déry Tibor és Háy János háza)
Székely Bertalan (1835-1910) festőművész, a XIX. század magyar festészetének kiemelkedő európai rangú alakja, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet képviselője.
Székelyhidy Ferenc (1885-1954) énekes. Az Operaház énekmestere, örökös tagja. A Zeneakadémia tanára.
Szendrey Ignác (1800-1895) Festeticsek tiszttartója, Gyulai Pál és Petőfi Sándor apósa. A villáját Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban építtette Leányfalun.
Szentágothai János
(1912-1994)
Kossuth-díjas anatómus, neurobiológus, az MTA elnöke, országgyűlési képviselő
Szentiványi Kálmán (1921-1997) író, SZOT-díj (1963)
Szentiványi Rózsa Szentiványi Rózsa író
SzentMihályiné Szabó Mária (1888-1982 Leányfalu) író, újságíró, tagja volt az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaságnak, a Szigligeti Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Ráskai Lea Irodalmi Társaságnak és a Pen Clubnak.
Szepes Mária (1908-) írónő, a II. világháború alatt élt Leányfalun.
Szepesi Imre szobrász
Szitányi Ödön miniszteri tanácsos
Szvatkó Pál újságíró 1945-ig él itt
Tichy Lajos
(1935-1999)
labdarúró, edző, az Aranycsapat csatára
Tildy Zoltán
(1889-1961)
politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök (a Sorg-villában lakott)
Torma Zsigmond színész, 1930-as évek
Törs Tibor
(1890-1963)
újságíró, politikus, az Esti Újság főszerkesztője, 1936-tól a Nemzeti Egység Párt országgyűlési képviselője
Tóth Imre (1857-1928 Leányfalu) színész, rendező, színházigazgató. A Nemzeti Színház főrendezője, örökös tagja. A Színész Akadémia igazgatója. (Móricz Zsigmond u. 173/a)
Tóth József (1823-1870) színész, rendező. A Nemzeti Színház tagja. A Színész Akadémia tanára, ahol színészmesterséget tanított. feleségével, Kovácsy Máriával együtt. (Móricz Zsigmond u. 173/a)
Tóth László író, újságíró, a Nemzeti Újság főszerkesztője
Vályi Nagy Géza költő
Vámossy Zoltán
(1868-1953 Leányfalu)
gyógyszerkutató, akadémikus (Szent Imre herceg u. - Vámosi köz)
Vízváry Mariska
(1877-1954)
színésznő. A Nemzeti Színház örökös tagja. Több filmben is szerepelt.
Vörös Rozália (1919-1992) festő, iparművész
Gyulai Pál feljegyzett vendégei voltak
Bárd Miklós
(1857-1937)
költő
Brassai Sámuel
(1797-1897)
nyelvész, filozófus, természettudós, az MTA tagja
Császár Elemér
(1874-1940)
irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja
Görgey Artúr
(1894-1969)
1848-49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére.
Hatvany Lajos
(1880-1961)
író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja. Kossuth-díj (1959). Még Móricz Zsigmond vendégeként is töltött időt Leányfalun.
Herman Ottó
(1835-1914)
természettudós, néprajzkutató, régész, politikus
Kozma Andor
(1861-1933)
költő, műfordító, a Hét belső munkatársa, Gyulai Pál költőtársa
Gyakori vagy hosszabb időre Móricz Zsigmond vendégei voltak
Arvi Järventaus
(1882-1939)
a finnek egyik legnagyobb költője
Babits Mihály
(1883-1941)
költő, író, irodalomtörténész, műfordító
Bartók Béla
(1881-1945)
zeneszerző
Bohuniczky Szefi
(1894-1969)
író, Baumgarten-díjas
Bölöni György
(1882-1959)
író, újságíró, művészettörténész
Gellért Andor
(1907-1990)
hírlapíró
József Attila
költő
Karinthy Frigyes
(1887-1938)
író, költő, műfordító
Kodolányi János
(1899-1969)
író, újságíró
Koós Károly
(1883-1977)
építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. Az ő tervei alapján építtette át házát Móricz Zsigmond.
Németh László
(1901-1975)
Kossuth-díjas író, drámaíró, a XX. századi próza egyik nagy hatású képviselője
Nyírő József
(1889-1953)
katolikus pap, erdélyi magyar író, újságíró.
Szabó Lőrinc
(1900-1957)
költő, műfordító, hírlapíró. Kossuth-díj (1957) Baumgarten-díj (1932, 1937, 1943)
Veres Péter
(1897-1970)
író, politikus, publicista, Kossuth-díj (1950, 1952)
Kortársaink Vissza a kezdőképhez

KEDVES LÁTOGATÓNK!
Kérjük önöket, hogy
amennyiben a fent olvashatókhoz kiegészítést tud javasolni, hibát talál benne,
az információkat legyen szíves küldje el a lap szerkesztőjéhez.
De szívesen vesszük mindenki minden véleményét a lappal kapcsolatban, és igyekszünk azt a lap megjelenésében megvalósítani.